HTML

Vacilla Vilmos

Rosszul dönteni bárki tud. Úgy dönteni, hogy nem döntünk, az is döntés. Murphy szerint. Nem dönteni - az viszont kudarc. Tragikomikus, hogy hirtelenderögtön döntenem kell a vagyonom egy része és a jövőm ügyében, de ehhez minimális támpontot sem kapok. Gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. Ezért indítottam el ezt a blogot.

Friss topikok

Linkblog

Tavasszal még röhögtem...

2011.01.12. 14:19 vacillavilmos

... ma már sírni tudnék.

Hogy is volt? Amikor Szijjártó Péter a választási kampányban arról beszélt, hogy "Megvégjük a nyugdíjakat, nem engedjük privatizálni a ... (pillanatnyi zavart szünet) ... nyugdíjpénztárat."

Azt nyilván nem mondhatta, hogy a "magánnyugdíjpénztárakat". Röhögtem, milyen majom.

Aztán jött a 29 pont, ami számomra tetsző volt, de egy szót nem ejtett a nyugdíjrendszerről.

Aztán elterelték a manyup járulékokat. Aszontam magamnak: Ha ez kell a kiigazításhoz, és istenbizony visszakapom, nem aggódok miatta.

Mindeközben valamikor az EU visszapattintotta a Kormány kérését, hogy a manyup vagyont ismerjék el az államháztartás részeként. Ettől átbillent egy kapcsoló, és életbe lépett a "B" terv, de akkor erről még mit sem tudtunk. Egyesek sejtették.

November vége felé Cséfalvay Zoltán,a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára Párizsban járt az OECD-nél. Hazaérkeztével a Kossuth rádió reggeli műsorában arról beszélt, hogy napi szintű szakmai kapcsolatot szándékoznak kialakítani az OECD-vel, aminek keretében folyamatosan és kölcsönösen ellátjuk egymást adatokkal, információkkal, tapasztalatokkal. (Na végre csakhogy!) Riporteri kérdésre válaszolva elmondta, hogy szóba került a nyugdíjrendszer átalakításának kérdése, az OECD elmondta, hogy többféle modell működik, és kölcsönösen egyet értettek abban, hogy ebben a kérdésben frankó lesz majd tapasztalatokat cserélni.

Mondok magamnak: na végre, nem csak úgy vaktában mennek a dolgok.

Ehhez képest még aznap, vagy másnap Matolcsy György bejelentette a manyup rendszer megszüntetését. Ennyit a megalapozott, átgondolt döntésekről: előbb döntünk, aztán elutazgatunk alibiből Párizsba, az OECD mond valamit, de leszarjuk, aztán a tapasztalatainkat nagyvonalúan megosztjuk velük, hogy nehogy más is így járjon. Most ezt így hogy???

Következő emlékezetes pillanat: Matolcsy György logikusan érvelve vezette le az Este c. műsorban, hogy ez miért kell, miért jó. Meggyugodtam.

Csak másnap reggel, munkába utazván ülepedett le bennem az információ, és merültek fel a kérdések:

  • Az átvitt vagyonból nem képeznek nyugdíjalapot?
  • Pár év alatt elköltik?
  • Betömködik vele a költségvetés likait?
  • És azután hogy lesz? Az ígérvényből hogyan lesz nekem nyugdíjam? És másnak?

Azután kiderült, hogy január végéig el kell döntenem. Nade mégis mi alapján?

  • Az ONYF honlapján nincs (állítólag talán volt) nyugdíjkalkulátor.
  • A Stabilitás Pénztárszövetség is ígéri a kalkulátort, de mégsincs.
  • Van egy jónak tűnő kalkulátor a neten, de tudni kéne a nettó reálhozamot.
  • Asse tudom, mennyi a szolgálati időm. Az ONYF sem tudja megállapítani.
  • Nem tudom még, hogyan teljesített a manyupom az elmúlt évben, mennyi a vagyonom.
  • Az NGM februárra ígéri a strukturális reformokat tartalmazó intézkedéscsomagot, az eddigi intézkedések alapján meg nem igazán látom, hogy a magyar gazdaság szárnyra kap-e még valaha.

És valljuk be: az sem túl elegáns, hogy a jogorvoslati határidő letelte (Alkotmánybíróság) előtt nyilatkoznom kell.

Sírni tudnék.

 

Szólj hozzá!

Címkék: seggel előre

A bejegyzés trackback címe:

https://vacillavilmos.blog.hu/api/trackback/id/tr622578912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása